Isten megpihent
a Teremtés hetedik napján, ezért a zsidóságnak is meg kell pihennie a hetedik
napon, szombaton. A Tóra általánosságban rendeli el a szombati pihenést (Exod.
20:8-11, Deut. 5:12-15) és nem részletezi, hogy milyen munkákat nem lehet
végezni, csak egyet említ, a tűzgyújtás tilalmát Exod. 35:3-ban: „Lakóhelyeteken
sehol se gyújtsatok tüzet szombaton!”.[i] A 39
főmunkát a Misna Sabbat traktátusa írja le részletesen és ezeket hét nagy
kategóriába lehet osztani:
1.
Élelmiszerek
termesztése és elkészítése: vetés, szántás, aratás, begyűjtés, cséplés,
kipergetés, válogatás, őrlés, szitálás, tészta készítése, sütés.
2.
Ruhaanyag
elkészítése és kikészítése: gyapjú nyírása az állatról, fehérítés, tilolás,
színezés, sodrás, a fonal felhelyezése a szövőszékre, a szálak keresztezése, szövés,
a fonal elvágása, csomózás, csomó kioldása, vásznak összekötözése, szétszakítása.
3.
Bőr
kikészítése (pergamenlap készítése) és az íráshoz kapcsolódó munkák: vadászat,
állat levágása, a bőr lenyúzása, a bőr cserzése, a bőr simítása, vágás helyének
a bejelölése, vágás, írás, írás kitörlése.
4.
Menedék
nyújtásához kapcsolódó munkák: építés, rombolás.
5.
Tűzzel
kapcsolatos munkák: tűz gyújtása és eloltása.
6.
Munka
befejezésével kapcsolatos: utolsó kalapácsütés.
7.
Szállítással
kapcsolatos: közterületre való kivitel és közterületen történő cipelés.
Mindezen
tiltott munkák (melakhák) az Exodus 35. fejezetében leírt szent sátor
építésének munkálataiból lettek levezetve, ugyanis közvetlenül a szombati
munkatilalom után szerepel a Bibliában a sátor elkészítése: a sátor építése, a
kárpitok elkészítése, a különböző bőrök kikészítése és a ruhák készítése
szolgált alapul a főmunkákhoz.
A
szombaton tiltott munkákhoz a rabbik még az éruv kiegészítést tették: magánterületen
belül lehet cipelni tárgyakat szombaton, ezért ha a város fallal van körülvéve,
vagy egy bizonyos területét dróttal vagy határoló felülettel vesznek körbe egy
bizonyos szertartás során, akkor jön létre az éruv. Az éruv lehetővé
teszi, hogy a körülhatárolt terület szombaton magánterületnek minősüljön, így
lehet cipelni, ha azon belül vagyunk.
A
mai, modern világhoz is alkalmazkodtak a szombati munkatilalmak. Az elektromos
eszközök használata többféle tevékenységgel összefüggésbe hozható: tűzgyújtás,
építés, vagy az utolsó kalapácsütés, mert ha például felkapcsoljuk a villanyt,
akkor zárjuk az áramkört. A rabbik különbözőképpen magyarázzák az elektromosság
tilalmát, de mindenképpen tilos elektromos eszközöket használni szombaton. Az
építéshez kapcsolódik, hogy esernyőt sem szabad használni szombaton. A főzés,
illetve a bizonyos hőmérsékletnél melegebbre való felmelegítés tilos, ezért a
szombati ebédet még pénteken be kell tenni a sütőbe és nem szabad szombat délig
kivenni. Erre a lassú tűzön való melegítésre például a sólet alkalmas, mert nem
ég oda könnyen.
Bizonyos
esetekben meg lehet kérni egy nem zsidót (sabesz goj), hogy végezzen el
a zsidók számára tiltott munkákat szombaton, például fejje meg a tehenet, hiszen
az fontos az állatnak is, hogy ne szenvedjen. Ha életveszély kockázata áll
fenn, meg lehet, sőt meg is kell szegni a szombatot, hogy az illető megfelelő
segítséget kapjon.
Felhasznált
irodalom:
Blackman,
Philip ed., Misnayoth. Order Moed. (Brooklyn, New York: Judaica Press,
1983)
Trepp, Leo, The
Complete Book of Jewish Observance (New York: Behrman House Inc./Simon
& Schuster, 1980) pp. 66-72.
Biró Tamás
szerk., Szefer ha-Chinuch (Arachim, Magyarország) 114. Vajakhel - http://www.birot.hu/arachim/114.html (lekérés ideje: 2016.06.16.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése